*Cecillia szemszöge*
- Inkább menjünk. - tereltem a témát, majd csuklójánál fogva húztam magam után.
Lementünk a nappaliba, és a kanapéra invitáltam. Leült, és én mellette foglaltam helyet. Bekapcsoltam a tv-t, majd váltogatni kezdtem a csatornákat. Nem igazán volt semmi értelmes, így egy idő után kezdtem unni.
- Add, majd én. - mondta, majd át vette a távkapcsolót. Elővett egy CD-t, és berakta a berakta a DVD lejátszóba. Megnyomta a lejátszás gombot, és elindult a film. Vissza ült mellém, mire én megkérdeztem.:
- Mit nézünk?
- Arra gondoltam, nézhetnénk horror filmet.- vigyorgott rám, amit egy gyorsan végig futó mosollyal nyugtáztam.
- De reggel van.- kerestem a kitérőket, mivel nem szeretem a horror filmeket. - Ilyeneket este szokás nézni.
Fölöslegesen tereltem a témát a filmről, elkezdődött. Már rögtön az elején egy rémisztő kép nyitott, amitől annyira megijedtem, hogy mellkasához döntöttem arcom. Megpuszilta hajam, majd újra a tv-re néztem. Valami gyilkosról, és egy ronda külsejű hulla nőről szól. Hátborzongató, nem értem a horror filmeket, csak azért van, hogy húzzák az emberek agyát. Nem tudom mi a bajom az egésszel, de nagyon félős lány vagyok.. Remegni kezdtem, és megragadtam Harry kezét. Mélyen szemembe nézett, majd magához szorított. Rettegve néztem a képernyőt.
- Félsz? - kérdezte meg, és állát fejem búbjára helyezte.
- N-n-nem. -válaszoltam remegő hangon, csak azért, hogy ne tartson beszarinak.
- Ne félj, vigyázok rád. - nyugtatgatott, majd közelebb húzott magához, és ölelésébe vont.
Fejem mellkasára hajtottam, majd tekintetem az érdektelennek talált filmre szegeztem. Próbáltam figyelni, ahogyan a képkockák változnak a tv-n.
Egy ideje mehetett a film mikor megcsörrent Harry telefonja, kicsit megugrottam, de próbáltam nyugodt maradni. Kicsúsztatta zsebéből a készüléket, majd felakarta venni, de megállítottam.
- Ne vedd fel. - vágtam rá. - Mármint.. muszáj felvenned? - mondtam higgadtabban.
A göndör fiú, elmosolyodott, és felnevetett, majd szemeimbe nézett.
- A film miatt van hercegnőm? - vonta fel szemöldökét.
- Ne-e-m. - igaza volt. Egy kicsit a film hatása alatt voltam még. - Egyébként, hercegnőm? - vontam kérdőre.
Megsimította hajam, majd felvette az akkor még rezgő telefont. A beszélgetést hamar lezongorázták, majd letette a telefont az asztalra.
A horror film véget ért, felálltam, majd a szoba felé vettem az irányt. Harry kérdően nézett rám, de ügyet sem véve róla mentem fel a lépcsőn. Kutatni kezdtem a telefonom után, sikertelenül, mivel nem találtam.
Hátulról két kar karolta át a csípőm, majd kezei közt fordultam meg, Vele szembe. Szemeibe nézve kérdeztem meg tőle.:
- Hol a telefonom? - húztam fél oldalas mosolyra a szám.
Fejét lehajtva engedett el, és az éjjeliszekrényhez vánszorgott. Kinyitotta a fiókot, s a fehér telefont emelte ki belőle. Elém sétált majd átnyújtotta. Átvettem, és a zsebembe mélyesztettem.
- Miért tetted a fiókba? -kíváncsiskodtam.
- Felébresztett a fénye. - mondott egy kifogást, majd megvontam vállam, és megöleltem. - Elmegyünk sétálni? - vetette fel az ötletet.
- Jó ötlet. - helyeseltem. - Várj meg lent, mindjárt megyek. - küldtem ki a szobából.
Magamra zártam az ajtót, és kerestem egy lengébb ruhát. Pillanatok alatt megtaláltam a megfelelő darabokat, s gyorsan magamra kapkodtam. Hajam kontyba kötöttem, és ezzel kész is voltam.
Lesiettem a nappaliba, majd Harry-hez sétáltam.
- Indulhatunk? - kérdezte.
Bólintottam, majd kivezetett a házból. Az út csendben telt. A közeli parkba sétáltunk. Volt a park közepén egy pad, előtte pedig egy kisebb halastó. Előre siettem, és leültem a padra. Ezt követően Harry szorosan mellém ült.
- Egyszer haza kell mennem. - suttogtam lehajtott fejjel.
- Tudom.-sóhajtott. - Olyan jó veled lenni.. Minden egyes pillanat csodás melletted. - vallotta be őszintén. - Maradj velem. - folytatta.
- Harry, mi lesz a szüleimmel? Én szeretem őket.- döntöttem kobakom vállára.
Harry csak bámult a tó gyönyörű kék vízére. A nap erősen szemébe sütött, és ettől csillogott szeme világa. Tökéletes fiú.. Futott át agyamon, majd hajába túrtam, és rám pillantott. Ajkaim közel toltam az övéihez, majd szenvedélyesen megcsókoltam. Szétváltak ajkaink, és Harry újra sóhajtozni kezdett. Kérdően néztem rá, mire ő elszólta magát. :
- Mézédes a csókod. - és homlokomra nyomott egy puszit.
Elmosolyodtam, majd tekintetem a kis tóra szegeztem. Felálltam, majd Harry is. Összekulcsoltuk kezeink, és a tó felé vettük az irányt. Leültünk a partjára, a távolban kacsák lebegtek. Az alján halak úszkáltak.
Egy ideje már itt voltunk, de már vissza kellett, hogy induljunk.
Az út rövidebbnek tűnt, mint mikor elindultunk. Bejutottunk a házba, majd lerúgtam a cipőm. A nappaliba sétáltam, és leültem a kanapéra. Elővettem a telefonom, majd bekapcsoltam. Megvártam míg bekapcsol, azután meglepődve néztem, hogy mennyi 'nem fogadott hívás' volt aputól..
U.i.: Bocsánat, hogy kicsit késtem még egyszer. Remélem tetszik.. Véleményeket ne felejtsétek.:) xx Jöhet negatív, illetve pozitív is! :) xx
Írók:
- Mit nézünk?
- Arra gondoltam, nézhetnénk horror filmet.- vigyorgott rám, amit egy gyorsan végig futó mosollyal nyugtáztam.
- De reggel van.- kerestem a kitérőket, mivel nem szeretem a horror filmeket. - Ilyeneket este szokás nézni.
Fölöslegesen tereltem a témát a filmről, elkezdődött. Már rögtön az elején egy rémisztő kép nyitott, amitől annyira megijedtem, hogy mellkasához döntöttem arcom. Megpuszilta hajam, majd újra a tv-re néztem. Valami gyilkosról, és egy ronda külsejű hulla nőről szól. Hátborzongató, nem értem a horror filmeket, csak azért van, hogy húzzák az emberek agyát. Nem tudom mi a bajom az egésszel, de nagyon félős lány vagyok.. Remegni kezdtem, és megragadtam Harry kezét. Mélyen szemembe nézett, majd magához szorított. Rettegve néztem a képernyőt.
- Félsz? - kérdezte meg, és állát fejem búbjára helyezte.
- N-n-nem. -válaszoltam remegő hangon, csak azért, hogy ne tartson beszarinak.
- Ne félj, vigyázok rád. - nyugtatgatott, majd közelebb húzott magához, és ölelésébe vont.
Fejem mellkasára hajtottam, majd tekintetem az érdektelennek talált filmre szegeztem. Próbáltam figyelni, ahogyan a képkockák változnak a tv-n.
Egy ideje mehetett a film mikor megcsörrent Harry telefonja, kicsit megugrottam, de próbáltam nyugodt maradni. Kicsúsztatta zsebéből a készüléket, majd felakarta venni, de megállítottam.
- Ne vedd fel. - vágtam rá. - Mármint.. muszáj felvenned? - mondtam higgadtabban.
A göndör fiú, elmosolyodott, és felnevetett, majd szemeimbe nézett.
- A film miatt van hercegnőm? - vonta fel szemöldökét.
- Ne-e-m. - igaza volt. Egy kicsit a film hatása alatt voltam még. - Egyébként, hercegnőm? - vontam kérdőre.
Megsimította hajam, majd felvette az akkor még rezgő telefont. A beszélgetést hamar lezongorázták, majd letette a telefont az asztalra.
A horror film véget ért, felálltam, majd a szoba felé vettem az irányt. Harry kérdően nézett rám, de ügyet sem véve róla mentem fel a lépcsőn. Kutatni kezdtem a telefonom után, sikertelenül, mivel nem találtam.
Hátulról két kar karolta át a csípőm, majd kezei közt fordultam meg, Vele szembe. Szemeibe nézve kérdeztem meg tőle.:
- Hol a telefonom? - húztam fél oldalas mosolyra a szám.
Fejét lehajtva engedett el, és az éjjeliszekrényhez vánszorgott. Kinyitotta a fiókot, s a fehér telefont emelte ki belőle. Elém sétált majd átnyújtotta. Átvettem, és a zsebembe mélyesztettem.
- Miért tetted a fiókba? -kíváncsiskodtam.
- Felébresztett a fénye. - mondott egy kifogást, majd megvontam vállam, és megöleltem. - Elmegyünk sétálni? - vetette fel az ötletet.
- Jó ötlet. - helyeseltem. - Várj meg lent, mindjárt megyek. - küldtem ki a szobából.
Magamra zártam az ajtót, és kerestem egy lengébb ruhát. Pillanatok alatt megtaláltam a megfelelő darabokat, s gyorsan magamra kapkodtam. Hajam kontyba kötöttem, és ezzel kész is voltam.
Lesiettem a nappaliba, majd Harry-hez sétáltam.
- Indulhatunk? - kérdezte.
Bólintottam, majd kivezetett a házból. Az út csendben telt. A közeli parkba sétáltunk. Volt a park közepén egy pad, előtte pedig egy kisebb halastó. Előre siettem, és leültem a padra. Ezt követően Harry szorosan mellém ült.
- Egyszer haza kell mennem. - suttogtam lehajtott fejjel.
- Tudom.-sóhajtott. - Olyan jó veled lenni.. Minden egyes pillanat csodás melletted. - vallotta be őszintén. - Maradj velem. - folytatta.
- Harry, mi lesz a szüleimmel? Én szeretem őket.- döntöttem kobakom vállára.
Harry csak bámult a tó gyönyörű kék vízére. A nap erősen szemébe sütött, és ettől csillogott szeme világa. Tökéletes fiú.. Futott át agyamon, majd hajába túrtam, és rám pillantott. Ajkaim közel toltam az övéihez, majd szenvedélyesen megcsókoltam. Szétváltak ajkaink, és Harry újra sóhajtozni kezdett. Kérdően néztem rá, mire ő elszólta magát. :
- Mézédes a csókod. - és homlokomra nyomott egy puszit.
Elmosolyodtam, majd tekintetem a kis tóra szegeztem. Felálltam, majd Harry is. Összekulcsoltuk kezeink, és a tó felé vettük az irányt. Leültünk a partjára, a távolban kacsák lebegtek. Az alján halak úszkáltak.
Egy ideje már itt voltunk, de már vissza kellett, hogy induljunk.
Az út rövidebbnek tűnt, mint mikor elindultunk. Bejutottunk a házba, majd lerúgtam a cipőm. A nappaliba sétáltam, és leültem a kanapéra. Elővettem a telefonom, majd bekapcsoltam. Megvártam míg bekapcsol, azután meglepődve néztem, hogy mennyi 'nem fogadott hívás' volt aputól..
U.i.: Bocsánat, hogy kicsit késtem még egyszer. Remélem tetszik.. Véleményeket ne felejtsétek.:) xx Jöhet negatív, illetve pozitív is! :) xx
Írók:
- Szentgyörgyi Adrienn
- Juhos Jázmin
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése